Partnerünk a fejlesztéseit új, részben módosított terméknek tekintette, amelynek létrehozását kísérleti fejlesztésnek tartotta. Konkrétan egy már meglévő tápszerének összetételét Liponsavval kiegészítve és granulálva kívánta specializálni. Általában elmondható volt a projekt benyújtásakor, hogy a gyártók általánosan ajánlják a speciális, gyógyászati célú tápszereket, nem szűkítve egy-egy indikációra. Partnerünk ezzel szemben a Cisztergin nevű tápszere új variánsait egyrészt a Pt-alapú citosztatikumokkal való kezelést követően (pl. petefészek- és heredaganat esetén) mint a kemoterápiás kezelések után fellépő mellékhatásokat csökkentő/kompenzáló szerek, másrészt a diabétesz betegség mellett jelentkező látásromlás ellen kívánta alkalmazhatóvá tenni. Ez utóbbi területen egyáltalán nem használták korábban. Projektcél volt részben a meglévő szer kiegészítése a retinopátiás folyamatokat gátló liponsavval, másrészt a célkitúzéshez tartozott az új receptúra kapszulázott granulátum formátummá fejlesztése is.
A megoldás
A Glósz és Társa System segítségével benyújtott dokumentumokból jól kitűnik, hogy a projekt egyértelműen kimeríti az újszerűség követelményét, és a tervezett munkafázisokkal feloldható minden tudományos bizonytalanság. Ez egyrészt abból adódik, hogy eddig granulátum formában nem készítették a terméket, a szert eddig csak állatkísérletekben próbálták, látásromlás ellen egyáltalán nem alkalmazták, az eddigiektől eltérő formula alkalmazhatósága nem ismert.
Egy K+F szempontú minősítés esetén a munkaszakaszokat egyenként is minősíti az SZTNH, majd átlagolja. Így történt az, hogy adókedvezménye igénylésekor tehát partnerünk a projekt a 81% után tudott magasabb adókedvezményt igénybe venni.
