A kézzel végzett bevágás és kitörés – szakszóval kör előgyártmány – technológiáját nem lenne olcsó egy az egyben adoptálni, mivel az ember kezéhez hasonló manipulátor kifejlesztése nagyon bonyolult probléma. A tartást, vágást és feszítési erőt megvalósító kéz mozgása nehezen modellezhető. A projektterv szerint a technológiát úgy kívánták megváltoztatni, hogy több segédvágást helyeznek el a CNC vágó segítségével, és a fölösleges darabokat munkahengerek segítségével törik le.
A projekt megvalósításakor elsőként a feltételezéseiket ellenőrizték, és pontosították a fejlesztés tárgyát képező probléma részletes célkitűzéseit, valamint a lebonyolításhoz szükséges erőforrások felállítása történt meg. K+F minősítés elengedhetetlen kritériuma ugyanis, hogy a társaság saját kockázatára és saját eredményterhére végezze az innovációt.
Ezt követően a kézi technológiából kinyerhető minden információt rögzítettek és összegeztek. A manuális műveletek megfigyelésével és felmérésével olyan alapvető összefüggésekhez jutottak hozzá az általuk általánosan kezelt üvegek kapcsán, amelyek segítették a prototípus megtervezését. Megalkották a rész műszaki megoldások koncepcióját, a technológiai know-how-t. A tervek és vázlatok, modellek létrehozása nagy mérföldkő volt. A meglévő, akár piacon kapható, akár saját korábbi fejlesztésekből származó elemek segítségével modellezték és megalkották a szerkezet elméleti vázlatát. A tervek alapján megjósolhatóvá vált, hogy várhatóan melyik elem, illetve az együttes működés mely pontjain várható komolyabb fejlesztés. A kész tervek ekkor készülhettek el.
Következhetett a prototípusok gyártása, a főbb elemeket tartalmazó, nem üzemképes alapgép kikísérletezése. A projekt műszaki bizonytalanságait kiküszöbölő módszeres vizsgálatokra alkalmas szerkezet összeállítása valósult meg ekkor a társaság által korábban kialakított részegységekből. A funkcionálisan is működő, a célkitűzéseknek megfelelő, de még üzemi körülmények között nem tesztelt gép kialakítása a tesztelések, kiértékelések és visszacsatolások útján született meg. Vagyis a kísérletezés közben keletkező kör előgyártmányokat alávetették a további munkafolyamatoknak, mint foncsorozás, mosás, hogy a megfelelő eredményt ellenőrizzék. Ezt követően próbaüzembe vont eszközzel különböző gyártmányok gyárthatóságára végeztek kísérleteket, majd következhetett a projektdokumentumok elkészítése, az elért eredmények rögzítése.
Az ötletet K+F szempontú minősítését kérték a Glósz és Társa Kft. segítségével a Szellemi Termékek Nemzeti Hivatalától (SZTNH). Ahhoz, hogy a törvények alapján a projektet alapkutatásnak, alkalmazott kutatásnak vagy kísérleti fejlesztésnek minősítse az SZTNH, ahhoz elengedhetetlen feltétel a fejlesztési elképzelés tudományos/technikai újszerűsége. Az egyes üvegtípusok különböző tulajdonságai miatt nem ismert, hogy hogyan viselkednek a gépi megmunkálás esetén. Nem ismert, hogy a kivágások milyen módon befolyásolják majd a vágásél pontosságát és a célkitűzések szerinti töréstechnológiai paramétereket. Az is bizonytalan, hogy a gépi kitörés milyen mennyiségű és eloszlású üvegtörmeléket eredményez, és hogy a feltételezhetően képződő üvegtörmelék hogyan befolyásolja az előgyártmány felületi sértetlenségét. Vagyis nem karcolja-e meg azt. Az SZTNH minősítő határozata megállapította, hogy a projekt 100%-ban kísérleti fejlesztés és az adott tevékenységet partnerünk saját tevékenységi körben végzi. Így a nagy múltú családi vállalkozás igénybe vehette a K+F támogatásokat a megvalósításhoz, és a K+F adókedvezményekkel csökkenteni tudta a megvalósítás kockázatát. javíthatta a megtérülést.
