A kifejlesztendő termékcsoportokkal szemben elvárás volt, hogy a készítmények gazdaságosan elállíthatók, a hatóanyagok beszerezhetők legyenek, legalább két évi szavatossági időn belül maradjanak egy fázisban, maradjanak stabilak és működjenek megbízhatóan. A készítmények ne okozzanak a választott csomagolóanyagban elváltozást, ne lépjenek reakcióba egymással. Továbbá, hogy teljesítsék az adott területen elvárt piaci igényeket, mint nagyobb tisztító hatás, stabilabban megmaradó hab vagy éppen habzás hiánya, és a készítmények korszerű, a termékek minőségének egyenletességét és megbízható működését egyaránt biztosító PLC vezérelte automatikus gyártástechnológiával előállíthatók legyenek 1000, 2000 és 5000 kg volumenben is.
Receptúra mint prototípus
Módszeres laboratóriumi és félüzemi kísérletek segítségével olyan receptúrák fejlesztése volt a feladat, amelyeknek eredményeképpen ismertté váltak addig nem használt hatóanyag-adalék párosítások, amelyek aztán további technológiai fejlesztések alapját szolgálhatják. Ezzel párhuzamosan összeférhetetlenségekre, a továbbiakban kerülendő párosításokra is fény derült. Mindezek a feloldandó műszaki-technológiai bizonytalanságok, amelyek minden kutatás-fejlesztési (K+F) projekt alapvető kellékei.
A technika állása szerint a projekt indításakor nem léteztek sem hazánkban, sem az EU-ban az új uniós rendeletnek megfelelő engedélyes termékek, amelyek a megengedett biocid hatóanyagokat tartalmazzák. A kiválasztott biocid anyagok hatásmechanizmusára szinergikusan vagy antagonisztikusan ható egyéb összetevők meghatározása és a befolyásoló paraméterek dokumentálása alapján azt várta partnerünk, hogy ezek tervezési alapot nyújtanak új biocid termékek fejlesztéséhez, valamint hatékonyabb, és ezáltal kevesebb biocid hatóanyagot tartalmazó keverékek előállítására.
A koncepció és a feltételek összevetésével, ellenőrzésével kezdődött a projektmunka, 20-50 receptúra változat elkészítésére vállalkoztak első lépésben. Ezeket gyorsított stabilitási eljárással megvizsgálták, majd ellenőrizték, hogy megfelelnek-e a minősítő követelményeknek, majd a magyar szabvány szerinti mikrobiológiai vizsgálatok támasztotta követelményeknek. Ezután került sor a gyártás tervezésre és a tesztüzemi feltételek megteremtésére, majd lebonyolítására, ahol már a prototípusokkal dolgoztak. A know-how dokumentáció összeállítása csak ezután következhetett, és e szakaszban kellett beépíteni egyéb problémák megválaszolását is. Például mivel a hatóanyagok szakirodalmi adatai tiszta környezetre vonatkoznak, feltételezhető, hogy a gyakorlati alkalmazás is eltér a használati utasításban előírttól, és a nevezett szabvány is fehérjeterhelést ír elő, tehát többlet hatóanyag szükséges ahhoz, hogy a termék jól működjön. A fejlesztés továbblépési lehetőségeit csak mindezek után lehetett számba venni.
Partnerünk legfőbb elvárása önmagával szemben az, hogy bármilyen intézmény összes higiéniai problémájára tud megoldást. Azonnal innovációval reagált tehát az új uniós igényekre és elvárásokra, így termékszerkezete 13 csoporttal bővült, és az éves számviteli beszámolók is bőven alátámasztották: nagyszerű döntés volt ez a fejlesztés is.
A Glósz és Társa Kft. segítségével nyújtotta be kérelmét partnerünk a projekt kutatás-fejlesztési szempontú (K+F) minősítő eljárására a Szellemi Termékek Nemzeti Hivatalához (SZTNH). A beterjesztett dokumentumokat az SZTNH alaposan megvizsgálta, és megállapította, hogy a projekt 93%-ban kísérleti fejlesztés és 7%-ban alkalmazott kutatás. Vagyis ebben az aránypárban érvényesíthette partnerünk a K+F után járó adókedvezményeket, a vissza nem térítendő K+F támogatást az SZTNH jogerős határozata birtokában. Jelentősen csökkentve ezzel a megvalósítás költségeit és kockázatát.
