Olyan új jeladó-vevő rendszerrel felszerelt autószervíz kialakítása volt a cél, amely dolgozónként határozza meg az elvégzett munka típusát, a ráfordított időt és a tevékenység helyét, majd kategorizálja a hasznos, valószínűleg hasznos és nem hasznos munkavégzést. A mozgáselemzéshez az autószervíz azért a legmegfelelőbb terület, mert rendelkezésre áll egy jól körülírt norma, valamint a folyamat rendkívül összetett. Hogy a tevékenység valóban kutatás-fejlesztés legyen, és nem másoló jellegű, ezért az SZTNH azt is vizsgálja a minősítő eljárás során, hogy a projekt benyújtásakor a technika állása hazai vagy nemzetközi szinten nyújt-e kitanítást, iránymutatást a tervezett fejlesztésre, vagyis valóban újdonság, vagy már létezik ilyesmi.
A szerelés digitalizált elemzése
Partnerünk a dolgozók ruházatán szenzorral ellátott csuklópántot helyezett el, azon a kézen, amelyikkel dolgozik. A projekt során a kézmozgások mérésére kívánták alkalmassá tenni az eszközrendszert, de a későbbiekben majd továbbfejleszthető lesz. Lehet vásárolni olyan ruházatot, amelyik viselőjének mozgását digitálisan rögzíti, majd a felvett adatokat digitális karakter animálására használják. A szórakoztatóipar mellett az orvostudomány, a hadsereg és a sport területén alkalmazzák. Olyat is árulnak, amelyik figyelemmel kíséri viselőjének folyadék- és ionháztartását, fizikai állapotát. Olyan megoldás azonban nem ismert, amely autószervízben vagy hasonló munkahelyen dolgozók mozgását elemezné és ez alapján megkülönböztetné, hogy a dolgozó tárgyat mozgat, jár, ül, gépel, vagy egyéb mozgástípust végez, ezért a projekt ezen része K+F tevékenységnek tekinthető.
A mozgás matekja
Az eddigi kutatásokkal ellentétben partnerünk két gyorsulás-szenzor adatainak rögzítésével tervezte a mozgásokat leírni és megalkotni az elméleti modellt. A kézmozgás vektorait a testmozgás adataihoz viszonyította. A modellalkotás feladata volt megtalálni azoknak a pontoknak a rendszerét, amelyek egyértelműen azonosítják a mozgást mind irányban, mind hosszában, valamint ki kellett terjedjen a mozgássorozatok együttes azonosítására is. A hogyan azonosítható kérdésre keresték a választ. Az összes elemi művelet algoritmusának leírása elsősorban matematikai feladat, a projekt team matematikusa, fejlesztő programozója és a mérnökök saját kapacitásain belül végezték el.
Webes adatbázist vettek
Szorosan kapcsolódik a második szakasz az elsőhöz. Olyan hardver eszközt és operációs rendszerét kívánták itt fejleszteni, ami a kialakított modell adatait képes rögzíteni, és megfelelő sebességgel képes azon mintákat találni és továbbítani. Ilyesmit is lehet vásárolni, partnerünk választása egy platform független, webes, adatbázis-alkalmazás fejlesztési keretrendszerre esett. Ez a tény önmagában kétségessé tenné, hogy maga a szoftver elkészítése tekinthető-e K+F-nek, vagy rutin tevékenység. Azonban a projekt első része, tehát a dolgozók tevékenységét azonosító eszközrendszer kifejlesztése K+F, és a szoftver kifejlesztése ezzel szorosan összefügg, továbbá itt vizsgálták azt is, hogy milyen mennyiségű és típusú elemi művelet meghatározása szükséges ahhoz, hogy egy művelet leírható legyen, ezért a projekt ezen része szintén K+F tevékenységnek tekinthető.
S még az interaktív tér kialakításával kapcsolatban is adódott feloldandó műszaki bizonytalanság. Mind az ultrahangos érzékelés, mind a rádiójelek alkalmazása során muszáj volt annak vizsgálata, hogy a zavaró tényezők hatását hogyan lehet minimalizálni, hogyan kerülhető el az érzékelők interferálása, vagy egyéb kommunikációs problémák. ezért a projekt ezen része is K+F tevékenységnek tekinthető.
Tehát a teljes projektet azért minősítette jogerős határozatában 100%-ban kísérleti fejlesztésnek az SZTNH. Lehetővé téve ezzel, hogy partnerünk igénybe vehette a K+F adókedvezményt, a támogatást, ezzel is javítva a projekt megtérülését, csökkentve a megvalósítás kockázatát.
