A papír alapú nyugtákat egyre inkább felváltó innovatív rendszerek általában egyedi hardverhez (leolvasó, kártya, POS terminál stb.) és egy-egy üzletlánc azonosítórendszeréhez kötöttek. Ez kizárja a szélesebb körben történő alkalmazás lehetőségét. A jelenleg meglévő megoldások egyedi fejlesztést igényelnek a kereskedő részéről, és kevés vagy semennyi adatot nem szolgáltatnak a vásárló részére.
Már bárki csatlakozhat
Már bevezetett eBlokk rendszerét kívánta továbbfejleszteni magyar parterünk, aki számítástechnikai megoldásokat kínál a kiskereskedelem, a nagykereskedelem, a szállítói megrendelés, EDI kapcsolat (Electronic Data Interchange) és más elektronikus adatcserék lebonyolítására, bolti tevékenységek központi irányítására, a vezetői információ kinyerések, elemzések adattárházi megvalósítására. Célkitűzése az volt, hogy az eBlokk rendszer előnyeit élvezni kívánó kereskedelmi egységek a kasszaszoftver minimális módosításával, vagy akár anélkül csatlakozni tudjanak, valamint a vásárlói szokások, profilok feltérképezésére alkalmas elemző rendszert biztosítson számukra, témaorientált, az adatokat történetiségében tároló adatrendszert hozzon létre adattárház alkalmazásával. Az adattárház a nyers nyugtaadatok azonosítását hivatott segíteni a projektben, hiszen a különböző kereskedelmi egységek más-más nyilvántartást vezetnek. A nyugtán csak a legszükségesebb, többnyire leegyszerűsített, rövidített adatok és az összegek szerepelnek.
A projektötlet szerint a szokásos nyugtaadatokból a korábbi adatok és azokhoz képest mért hasonlóság alapján lehetne a hiányzó adatokra következtetni. Feltételezésük, hogy hasonlóság alapú kereséssel azonosítani tudják az egyes nyugtasorokat, valamint az, hogy bizonyos mennyiségű információ, pl. nem rövidített termékmegnevezések esetén az azonosítást és az adatok kiegészítését közel 100%.os biztonsággal meg lehet tenni. Az új rendszerrel szembeni követelményük volt, hogy az két másodperc alatt 200 párhuzamos tranzakció feldolgozására legyen képes, a nyugtán a cikkek megnevezéséből legalább 70%-os pontossággal határozza meg a pontos terméket és legalább 90%-os biztonsággal tudja kötni a terméket a termékkategóriához.
Adatdzsungel és kísérletezés
Fejlesztéséhez partnerünk hozzáférést kapott a nyers nyugtaadatokhoz, valamint annotált adathalmaznak tekinthető azonosított nyugtasorokhoz is azoktól a kereskedő partnereitől, akik jelenleg is az általuk fejlesztett rendszereket használják. Létrehoztak egy félmillió darab nyugta adatait tartalmazó annotált adatbázist, majd a prototípus kialakításához kezdetben három paraméter alapján végeztek összehasonlítást az azonosítandó és a rendszerben már rögzített, hitelesített nyugtaadatok között: a termék elnevezése, ára és a vásárlói kosár. Módszeres kísérletekkel a hasonlóság szintjének meghatározását végezték, amely megszabja az azonosíthatóságot és/vagy annak szintjét annak érdekében, hogy a lehető legkisebb hibával azonosítsa a rendszer az új nyugtaadatokat.
Egy már működő számítógépes program vagy rendszer minőségi javítását, bővítését, módosítását csak akkor lehet kutatás-fejlesztésnek (K+F) tekinteni, ha az olyan új tudományos és/vagy műszaki eredményt képvisel, amely a meglévő tudományos-műszaki ismeretanyag egészét is bővíti. A projektben az optimális szabályrendszer csak kísérletekkel, iterációs próbálkozásokkal lehetett megtalálni, és erősen kérdéses volt a kiinduláskor, hogy ez megtehető-e valamennyi nyugtakibocsátó egészen változatos nyugtái esetében. Így a Glósz és Társa Kft. segítségével minősítő eljárásra benyújtott kérelmet 100%-ban kísérleti fejlesztésnek minősítette Szellemi Termékek Nemzeti Hivatala (SZTNH) és partnerünk élhetett az ezzel járó adókedvezményekkel és pályázati lehetőségekkel, csökkentve a beruházás kockázatát, javítva annak megtérülését.
