Az innováció szó eredete mint azt a szó hangzása is sejteti a latin nyelv, pontosabban az in-novare latin kifejezés, amelynek jelentése újulásban, megújulásban. A szó által megjelölt fogalom már megszületése pillanatában is széles jelentéssel bírt, de az elmúlt évszázadban, különösen az utóbbi évtizedekben további jelentéstartalmakkal öltöztették fel a terület művelői, közgazdászok, újságírók.
Az innováció fogalom “születése”
Az innováció mint tevékenység azonos korú az emberiséggel, hiszen elődeink amikor a kőkorszakban kifejlesztették az első pattintott dárdahegyeket már – csúnya szóval – innováltak és új vadászati eszközt és eljárást kisérleteztek ki, vezettek be a hétkoznapokba. Az innováció végigkövette az ember tevékenységét egészen az újkori kapitalizmus kialakulásáig, mégis a modern termelés megjelenése, az ipar és a közgazdaságtan megszületése fókuszált rá igazán ezen fogalom mögött megbúvó összefüggésekre.
Az innováció első komoly írott definiciójára azonban egészen az 1930-as évekig kellett várni, amikor egy osztrák-amerikai közgazdász (és politikus) Joseph Alois Schumpeter tanulmányában – The Theory of Economic Development: An inquiry into profits, capital, credit, interest and the business cycle – körüljárta a fogalmat és rávilágított az innováció összefüggéseire, fontosságára.
Schumpeter az innováció fogalma alatt alapvetően a szakmai fejlődést értette. Tanulmányában az innováció öt kategóriáját fogalmazta meg:
(1) új javak eladása, vagy régi javak újszerű előállítása;
(2) új szállítási módszerek bevezetése;
(3) új piacok feltárása;
(4) új termelési anyagok (nyersanyagok vagy félkész áruk) használata;
(5) új piaci helyzet kialakítása
Már Schumpeter is egy dinamikus folyamatnak írta le az innovációt, ahol az adott gazdasági egyensúly lerombolásra kerül és egyensúlyi helyzet épül fel a gazadasági szelekció törvényeinek keretein belül. Az innováció motorja az innovatív vállalkozó (innovátor), aki tevékenysége nyomán modosítja gazdasági, verseny, technológiai, stb. helyzeteket.
Az innováció fejlődése és diadalmenete
Az innováció fogalma az előző században történt felbukkanása óta folyamatosan változott, gazdagodott és írodalma is hatalmasra nőtt. Ma már számtalan tanulmány, könyv, egyetem, innovációs intézet foglalkozik az innovációval és ma már a vállakozásokon túl az államok többsége is belátta, hogy a modern gazdaságok elengedhetetlen versenyképességi tényezője a hatékonyan és minden szélesebb körben alkalmazott innováció. Az innováció az utóbbi évek divatos tudás alapú gazdaságának is alapvető építőeleme és motorja. A 2000-es években a gazdasági versenyképesség abszolút befutója az innováció lett.
Az innováció újradefiniálása
Az innováció fogalmát az elmúlt 100 évben többször megpróbálták definiálni, de mint minden változó környezetben a fogalom folyamatosan változtatásra szorult. Legutolsó mértékadó ilyen innováció meghatározás a 2005. évben kiadott Oslo kézikönyv harmadik kiadásában található, ahol a fogalmat megpróbálták az előző kiadások meghatározásaihoz képest lényegesen szélesebben definiálni. Az eddig használt és elégségesnek tűnt termék- és eljárás-innováción túl, az innováció új meghatározása a marketing-innovációt és a szervezési-szervezeti innovációt is beemelte az új dokumentumba.
Az innováció aktuális meghatározása a 2005.-ös kézikönyv alapján a következő:
„Az innováció
– új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás,
– új marketing-módszer, vagy
– új szervezési-szervezeti módszer bevezetése
– az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben, vagy a külső kapcsolatokban.”
Mint az a fentiekből és a Oslo kézikönyv harmadik kiadásából is kiolvasható, az innováció az alábbi négy fontos alkategória szempontjából is vizsgálható:
– termék innováció
– eljárás innováció
– marketing innováció
– szervezési-szervezeti innováció
Termék innováció
“A termék-innováció olyan áru vagy szolgáltatás bevezetése, amely – annak tulajdonságai és rendeltetése vonatkozásában – új, vagy jelentősen megújított. Ez magában foglalja a fejlesztésre vonatkozó részletes műszaki leírásokat, az összetevőket és anyagokat, a beépített szoftvert, a felhasználóbarát jelleget, vagy más funkcionális tulajdonságokat.”
Mint az megállapítható a fogalom nem a nagyobb cégek, kutatóintézetek sajátja, a megfogalmazás bármely területen “engedi az innovációt” és nyitottá teszi a definíciót az alacsonyabb K+F intenzitású cégek és a szolgáltató szektor befogadására is.
Eljárás innováció
“Az eljárás-innováció új, vagy jelentősen megújított termelési vagy szállítási módszer megvalósítása. Felöleli a technikában, a berendezésekben és/vagy a szoftverben bekövetkező jelentős változásokat.”
Marketing innováció
“A marketing-innováció olyan új marketing-módszerek alkalmazása, amelyek jelentős változást hoznak a terméktervezésben, a csomagolásban, a termék piacra dobásában, a termék reklámozásában, vagy az árképzésben.”
A marketing innováció fogalma is viszonylag szélesen lett megrajzolva, nem csupán a reklámozásra összpontosít, hanem együtt vizsgálja azt a termék megtervezésével, csomagolásával, de még az árképzéssel is.
Szervezési-szervezeti innováció
“A szervezési-szervezeti innováció új szervezési-szervezeti módszerek megvalósítását jelenti a cég üzleti gyakorlatában, a munka szervezésében vagy a külső kapcsolatokban.”
A különböző itt definiált innováció típusok természetesen a gazdasági életben nem mindig jelennek meg tisztán, többször kombináltan egymást átfedve vagy a határmezsgyén mozogva állítják az innovációs szakembereket kihívások elé az adott eset kategorizálásánál.
Innováció menedzsment
Időközben az innováció, a kutatás-fejlesztés az adott gazdasági-jogi-társadalmi környezetben történő optimális lebonyolítása, a legjobb megtérülés biztosítása külön szakmává nőtte ki magát az egész világon. Az innováció forrásigénye, a projekt finanszírozása, az iparjogvédelmi kérdések mind-mind szakértőt kívánnak meg, nem beszélve a speciális projektmenedzsmet, adózási kérdésekről. Elmondhatjuk, hogy az innováció menedzsment célirányos jogi, gazdasági és iparjogvédelmi intézkedések összessége, amelyek lehetővé teszik kutatás-fejlesztési és innovációs projektek szakszerű létrehozását és hatékony lebonyolítását.
Az innováció menedzsment főbb tevékenységei:
- Innovációs stratégia, innovációs projekt definiálása
- Kutatás-fejlesztés minősítés, amennyiben szükséges
- Iparjogvédelem, szerzői jogi védettség megszerzése
- Projekt finanszírozás megteremtése
- Innovációs projekt szakszerű menedzselése
- Innováció, kutatás-fejlesztés adókedvezményei érvényesítése
- Az innovációs projekt gazdasági racionalitásának ellenőrzése.
