A kutatás fejlesztés területén nagyon jó indikátor az egyes országok tekintetében a k+f tevékenységekre ráfordított forrás mennyisége, amit általában GDP arányosan szokás értelmezni és összehasonlítani. A leginnovatívabb országok a GDP-jük akár több mint 4%-át is kutatásfejlesztésre, innovációra költik, míg vannak országok ahol ez az arány a nem mérhető tartományban van. Magyarország bár folyamatos javulást mutat e tekintetben, de még Európában is csak sereghajtónak számít.
Innováció Európában
Az európai innovációs teljesítményeket vizsgálva Dánia(2,87%), Finnország(2,75%), Németország(2,94%), Hollandia(2,03) és Svédország(3,25%) vezeti a sort, az európai uniós átlagot is jelentősen meghaladva. Hazánk a 2016-os adatok szerint nemzetgazdasági szinten több mint 427 milliárd forintot, a GDP 1,22 százalékát – fordítja kutatásfejlesztési és innovációs tevékenységekre és ezzel európai összehasonlításban a sor végén kullog, pontosabban az az EU 28-as rangsorában a 23. helyet foglalja el.
(Forrás: https://www.ksh.hu)
A helyzet és az adatok apropóján KIss János József a terület szakembere, a Glósz és Társa Innovációs Tanácsadó Kft. cégvezető innovációs tanácsadója több gazdasági portálnak is nyilatkozott a hazai innováció helyzetével és lehetőségeivel kapcsolatban, többek között a Világgazdaság portálnak.
A nyilatkozat itt olvasható » Nagy a homály Magyarországon a K+F körül
Kiss János a nyilatkozatban elmondta:
A kutatások rámutatnak: legnagyobb mértékben a hazai kkv-szektor innovációs teljesítménye marad el az uniós átlagtól. Az elmúlt 8-10 évben ezért több stratégia, valamint jogszabályi, szervezeti és támogatási rendszereket érintő változás is született a kkv-k K+F tevékenységének előmozdítása érdekében.
Milyen érdemi változások születtek? Miért és miképp kell innoválni itthon?
A Kormányok az elmúlt 10 évben több elemből álló kedvezményrendszert alakítottak ki a Magyarországon működő vállalkozások kutatás-fejlesztési tevékenységének elősegítésére.
Ez a kedvezményrendszer alapvetően 3 fő elemből áll:
- Támogatott finanszírozási lehetőségek: A kedvezményrendszer legismertebb elemének a magyar és az európai uniós társfinanszírozású pályázatok alapján igénybe vehető vissza nem térítendő támogatások tekinthetők. Az ezekben elérhető, akár a projektköltség 35-65 %-ának megfelelő támogatás lehetővé teszi, hogy vállalkozási szempontból is elfogadható szintre csökkenjenek a kutatás-fejlesztési projektek megvalósításával összefüggő pénzügyi kockázatok. A pályázatok másik célja a vállalkozások nonprofit szektorral való együttműködésének erősítése. A vállalati kutatás-fejlesztési pályázatok kedvező feltételeket kínálnak az egyetemi kutatási kapacitások bevonásához. A pályázatok egy része kifejezetten a kutatás-fejlesztési projektek megvalósításához szükséges kiegészítő szolgáltatások (kutatás-fejlesztési, iparjogvédelmi) igénybevételét támogatta, mintegy lehetőséget biztosítva ahhoz, hogy ezek a projektek minél magasabb szakmai szinten kerülhessenek megvalósításra. A pályázatok legújabb generációja pedig már a vissza nem térítendő és a visszatérítendő támogatások (kedvezményes hitelek) egy kérelemben történő összevonásával biztosítja a projekt kedvezményes feltételekkel történő teljes körű finanszírozását, az egyablakos ügyintézésen keresztül a forrásbevonás korábban körülményes rendszerének egyszerűsítését.
- Kockázati tőketámogatások: A kutatás-fejlesztési projektek kedvezményes forráslehetőségei közzé sorolhatók az államilag támogatott kockázati tőkealapok, amelyek döntő részben, 2018-tól kezdik meg működésüket szélesebb körben. Ezek a tőkealapok nagyon kedvező feltétellel biztosítanak vállalkozói tőkét a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalkozások, a saját szellemi alkotásuk fejlesztésére és hasznosítására szerveződő induló és kezdővállalkozások számára. A kedvezmények a befektetői részesedés nagyságából (kisebbségi üzletrész), a piacinál lényegesen alacsonyabb tőkeköltségekből (alacsony hozamelvárás), és a kedvező kiszállítási feltételekből (belátható és rögzített kiszállási időpont, kedvező kivásárlási lehetőségek a társbefektetők számára) állnak.
- Adókedvezmények: A hazai adótörvények már régóta lehetőséget biztosítanak a vállalkozások számára, hogy a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési projektjeikhez kapcsolódóan kedvezményeket vegyenek igénybe. Ezek a kedvezmények jelenleg három adónemet is érintenek: közvetlenül a társasági és a helyi iparűzési adót, közvetetten pedig az innovációs járulékot és a szociális hozzájárulást. Az így elérhető kedvezmények nagysága akár az adott kutatás-fejlesztési projekt teljes volumenének 9-10 százalékát is elérheti, ami jelentősnek tekinthető. Ezek a kedvezmények ráadásul függetlenek a vállalkozás méretétől és a projekt megvalósítási helyétől, ezért a pályázati rendszerből kiszoruló vállalkozások részére is támogatási lehetőséget jelentenek. Ráadásul az adózási kockázatok előre felmérhetők a kutatás-fejlesztési tanúsítás rendszerében, ezért a vállalkozásoknak nem kell adóigazgatási problémáktól tartaniuk.
Kedvezmények igénybevételét biztosítják az intézményrendszerben végrehajtott változtatások is. A kutatás-fejlesztés a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal lényegében önálló minisztériumi szintű képviseletet kapott a közigazgatásban, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és Nemzeti Adó és Vámhivatal sok eljárást egyszerűsített, az MFB pontok rendszerének kiépülése, és az állami tulajdonban létrehozott kockázati tőketársaságok (Széchenyi Tőkealap, Hiventures) kialakítása pedig a kedvezményes források elérését könnyíti meg.
