Minden hírportál azt harsogja, hogy a magyar vállalkozásoknak a kutatás-fejlesztés és az innováció felé kell fordulnia, a Kormány megfelelő pályázati keretet különít el a kutatás-fejlesztési projektek támogatására. De mi van azokkal a vállalatokkal, akik nem tudnak ezeken a pályázatokon részt venni?
A különböző szakértők számos előnyét fejtegetik annak, hogy a vállalatoknak miért érdemes belekezdeni kutatás-fejlesztési projektek megvalósításába, vagy, hogy milyen támogatási intenzitás mellett kaphatnak vissza nem térítendő támogatásokat. De tény, hogy ezen vállalatok, vállalkozások mellett sokan vannak, akik nem tudnak ezeken a pályázatokon részt venni.
Vajon ezen társaságoknak is van lehetőségük kutatás fejlesztés tevékenységükhöz kapcsolódóan
valamilyen kedvezmény, adókedvezmény igénybe vételére?
Természetesen nekik is kínál a Magyar Állam kedvezményt,
mégpedig adóalap-, és adókedvezmény formájában.
K+F adókedvezmény, kutatás-fejlesztés adókedvezmények
A hazai adótörvények lehetőséget biztosítanak a társaságok számára, hogy a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési projekthez kapcsolódóan adóalap-kedvezményeket, és adott esetben adókedvezményt is igénybe vegyenek. Az kedvezmények három adónemet érintenek: a társasági adót, a helyi iparűzési adót és közvetetten az innovációs járulékot.
K+F és a társasági adó
Kezdjük az elemzést a társasági adóval, ami a vállalatok életében az egyik kiemelt jelentőséggel bíró adónem. A társasági adótörvényünk a 1996. évi LXXXI. törvény, aminek két paragrafusa tér ki a kutatás-fejlesztési tevékenység kedvező adó hatásaira. A törvény értelmében a kutatás-fejlesztési projektek esetében az adózó igénybe vehet adóalap kedvezményt (7 §) és egyes speciális esetekben adókedvezményt is (22/B §).
A 7 §-nak megfelelően a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési projektek közvetlen költségével csökkenthető a társasági adó alapja. Azért nem a teljes összeggel! Ugyanis a megvalósított projekt költségei közül le kell vonni az igénybe vett szolgáltatások költségét, ha azt a társaság nem kutatóintézettől vette igénybe, továbbá le kell vonni a projekt megvalósítására kapott állami támogatások összegét. Az így megmaradt költségek mértékével csökkenthető az adóalap. A törvény kiírója szerette volna támogatni a kutatóintézetekkel történő együttműködést, így ha egy vállalat K+F szerződés alapján kutatóintézettel közösen végzett tevékenységet, akkor az adóalapot módosító közvetlen költségek háromszorosa is figyelembe vehető. Ennek azonban van egy felső korlátja, amit a törvény 50 millió forintban határozott meg. Ebben a kiemelt esetben az adóalapot módosító költségekre jutó adó mértéke de minimis támogatásnak minősül. A vállalkozások saját maguk dönthetik el azt is, hogy az adóalap kedvezményt a felmerülés adóévében kívánják elszámolni, vagy a szellemi termék aktiválását követően az értékcsökkenéssel arányosan több éven keresztül veszik igénybe.
A 22/B §-nak megfelelően fejlesztési adókedvezmény vehető igénybe azoknál a társaságoknál, ahol olyan kutatás-fejlesztési célt szolgáló beruházást hajtanak végre, aminek jelenértéke 100 millió forint. Fejlesztési adókedvezmény jogcímén egy vállalat a kutatás-fejlesztési projekt költségének egy részét vonhatja le a számított adójából. A fejlesztési adókedvezmény összegét a hatályos támogatási intenzitás mértéke határozza meg (37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet). Ez azt jelenti, hogy a vállalatok mérete és a megvalósítási helyszín határozza meg azt a százalékos mértéket, amit a projekt költségekre vetítve megkapjuk azt az összeget, ami levonható az adóból. A társaságok egy évben csak a számított adó 80%-át vonhatják le fejlesztési adókedvezményként, de ha a K+F projekt költségei ezt a mértéket meghaladják, akkor az adókedvezmény a következő évek során is igénybe vehető, egészen addig, amíg a társaság a teljes költséget le nem írja, vagy el nem telik az üzembe helyezést követően 9 év.
Az iparűzési adó és innovációs járulék csökkenthetősége K+F tevékenységgel
A K+F projektek másik adóhatása a helyi iparűzési adóalapot érinti. Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. §-ának értelmében a helyi iparűzési adó alapja a társaság nettó árbevétele, amit csökkenteni kell bizonyos tételekkel, többek között az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Vagyis a saját tevékenységi körben végzet K+F projektek közvetlen költsége csökkenti a helyi iparűzési adó alapját, így csökken a helyi iparűzési adó összege is. Mivel az innovációs törvény értelmében (2014. évi LXXVI. tv.) a vállalatok innovációs járulék fizetésre kötelezettek, aminek az alapja a helyi iparűzési adó alapja, így közvetett módon a K+F projektek csökkentik az innovációs járulék összegét is.
A kutatás-fejlesztési tevékenység teljes “adó nyeresége”, a k+f adókedvezmények
Összességében egy kutatás-fejlesztési projekt megvalósítása során egy vállalat három különböző adót (társasági adót, helyi iparűzési adót és közvetetten az innovációs járulékot) tud csökkenteni, három úton tud innovációs és k+f adókedvezményt igénybe venni, és ennek feltétele csak annyi, hogy saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység legyen. Azonban ennek eldöntését nem célszerű az adóhivatalra bízni, mert a jogosulatlanul igénybe vett adókedvezmény sokba kerülhet a vállalatnak. Ennek megelőzésére a társaságnak érdemes beszereznie a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának határozatát, amelyben a Hivatal minősíti a társaság projektjét, és eldönti, hogy saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenysége-e. Amennyiben egy adózó rendelkezik a tanúsítvánnyal, annak szakmai tartalmát a NAV nem vitathatja.
Tóth Emese
pénzügyi szakértő
