Egy vállalkozás, vállalat, régió, vagy ország aktuális és várható jövőbeni versenyképességének megítéléséhez az egyik legjobb támpont a kutatás-fejlesztés, az innováció helyzetének vizsgálata és megértése. Hazánk ezen a területen a középmezőnyben szerepel európai összehasonlításban, de a jelenlegi kormányzat deklarált célja, hogy 2030-ra a jelentős innovátorok közé emelkedjen Magyarország.
Idén tavasszal a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal egy részletes, jól áttekinthető összefoglalót tett közzé a magyarországi kutatás-fejlesztés, innováció helyzetéről és Magyarország az EU tagállamai között az innovációs teljesítmény terén elfoglalt pozíciójáról.
A kutatás-fejlesztés színterei Magyarországon
Kutatáshoz kellenek kutatók, így a kutatók számának alakulása egy jó indikátora a területnek. Az adatok azt mutatják, hogy erőteljesen nőtt a kutatói létszám az elmúlt két évtizedben és különösen örömteli hogy a vállalkozások k+f+i tevékenységének köszönhetően 2017-ben már a kutatók több mint 62% -a (közel 18,000 fő)vállalatoknál dolgozik.
Valahol a 2004-es év körül kezdték a hazai vállakozások felismerni a kutatás-fejlesztés szükségességét és innentől dinamikusan növekszik a létszám. A 2004-es éveket megelőzően kutató-fejlesztő intézetekben és felsőoktatási intézményekben folyt a hazai kutatások túlnyomó része, de 2011-re már a vállalatok voltak a több kutatót alkalmazó kutatási színterek Magyarországon.
A kutatás-fejlesztés és a vállakozás mérete
A k+f tevékenység örömteli növekedését árnyalja a kutatás-fejlesztés eloszlása. A kutatók létszámát alapul véve megállapítható, hogy a nagyvállalatok közel 60%-át végzik a hazai kutatás-fejlesztés tevékenységnek, mig a mikró és kisvállalkozások együttesen is csak 24%-ot tudnak elérni e területen.
Kutatás-fejlesztés tudományterületenként.
Magyarországon az adatok alapján kijelenthető, hogy a legtöbb kutató műszaki területen dolgozik, a Villamos-, elektronikai, informatikai mérnöki tudományosk területe magasan a legnépszerűbb a KSH adati alapján összeállított listán. Viszont a trendeket vizsgálva 2016/2017 viszonylatában az automatika és robottechnika, a kémia illetve a biotechnológia területén foglakoztatták a legtöbb új kutatót.
GDP arányos K+F ráfordítás és arány az EU-ban
Megnyugtató, hogy Magyarország GDP arányos K+F ráfordítása rövid, de 20 éves időtávon is folyamatosan növekvő tendenciát mutat, az elmúlt években ez a szám 1,4 % körül alakult. További kedvező fejlemény, hogy a költségvetési és külföldi egyéb források mellett 2017-ben már a vállalkozások biztosították a kutatás-fejlesztés forrásigényének közel 53 %-át.
Európai Uniós viszonylatban azonban ez a 1,4 %, csak a középmezőnyre elég. Kutatás-fejlesztés területén a vezető országok 3% feletti aránnyal: Svédország, Ausztria, Dánia és Németország, míg a sereghajtók: Ciprus, Málta, Lettország és Románia 0,5 % körüli GDP arányos ráfordítással.
Magyarország 2020-ra vállalta, hogy a kutatás-fejlesztés intenzitását 1,8 %-ra növeli, ami a lépés komolysága ellenére sem számít majd hatalmas előrelépésnek, főképp ha a többi ország vállalásait is mellétesszük.
A 2018-as Európai Innovációs Eredménytábla(ez egy több paraméter alapján kialakított, összetett relatív mutató, ha tetszik rangsor) szerint Magyarország a mérsékelt innovátorok közé tartozik, a 21. helyen áll a rangsorban, tehát bőven van még mit javítani a területen. Egyértelműen a gyengeségeink közé tartozik e területen a kkv-k alacsony innovációs képessége, az alacsony innovációból származó értékesítés, az alacsony együttműködési készség a kkv-k részéről, oktatási hiányosságok.
A leginnovatívabb ágazatok Magyarországon
Magyarországon a 2017-es adatsorokat elemezve a gyógyszeripar tekinthető a leginnovatívabb ágazatnak, amit az információ, kommunikáció és a kőolaj feldolgozás ágazatok követnek. Mindhárom terület inkább nagyvállalati területnek számít
Adatok forrása: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
