Magyarország a statisztikák szerint sereghajtó az uniós tagországok K+F célú GDP arányos ráfordításai tekintetében. De ha jobban megvizsgáljuk a folyamatokat látszik, hogy a nemzetközi statisztikák akár 25 százalékot is torzíthatnak!
A hazánkat besoroló nemzetközi K+F statisztikák akár 25 százalékot is torzíthatnak!
Sokan hangoztatják Magyarországgal kapcsolatban, hogy nincs érdemi kutatás-fejlesztés és innováció, a magas hozzáadott értékű termékek részaránya túl alacsony. Ha a statisztikákat nézzük, akkor akár még megalapozottnak is tűnhetnek ezek a vélemények, mivel Magyarország az uniós tagországok K+F célú GDP arányos ráfordításairól készült lista végén áll 2000 óta (20-26. hely 33 vizsgált ország közül, forrás: EUROSTAT). A szakértők szerint azonban ez nem felel meg a valóságnak.
A tapasztalat szerint, a hazai cégek nincsenek tudatában, hogy üzleti tevékenységük során kutatás-fejlesztési tevékenységet folytathatnak.
Az igm Robotrendszerek Kft. hegesztési technológiák felhasználásán alapuló egyedi robotizált rendszereket gyárt, amelyek az esetek nagy részében kutatás-fejlesztést is igénylő egyedi prototípusok. A cég mégis csak most ismerte fel, hogy termelési tevékenysége során kutatás-fejlesztési tevékenységet is végez. Ezt a felismerését aztán a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által elvégzett hivatalos szakértői vizsgálat meg is erősítette. A hazai szoftverfejlesztő cégeknél is igen gyakori, hogy nem ismerik fel üzleti tevékenységükben a kutatás-fejlesztési elemeket. Ezt történt a DGITAL Labs Kft. esetén is. A cég vezetői nem feltételezték, hogy folyamatban lévő fejlesztési projektjük kutatás-fejlesztésnek tekinthető. Aztán szakértői javaslatra hivatalos szakvéleményt kértek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától, amely projektjüket kutatás-fejlesztésnek minősítette. Ezt követően szonban, a tevékenység minősítése ismeretében végrehajtott intézkedések már lehetővé tették, hogy a cég által fejlesztett szoftverek saját vagyonként kerüljenek feltüntetésre a cég könyveiben, és hosszabb távon lehetőség nyíljon a kutatás-fejlesztési adókedvezmények igénybevételére.
Számos hasonló esettel találkoztak már a Glósz és Társa szakértői, akik nagyszámú vállalati kutatás-fejlesztési projekt megvalósításában vettek részt innovációmenedzsment és iparjogvédelmi szakértőként az elmúlt 25 évben. Kiss János József a Glósz és Tsa Kft. szakértőjének megítélése szerint Magyarország helyzete lényegesen, akár 15-25 százalékkal is kedvezőbb lehet a hivatalos statisztika által kimutatottnál a vállalatok kutatás-fejlesztési tevékenysége miatt.
Egy kis törvényismeret és magyarázat
A kutatásról, fejlesztésről és az innovációs tevékenységről szóló 2014. évi LXXVI. törvény a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően három csoportba sorolja a K+F tevékenység lehetséges formáit. Ez az alapkutatás, az alkalmazott kutatás (a köznyelvben ipari kutatás), valamint a kísérleti fejlesztés. Ez utóbbi a vállalati kutatás-fejlesztés leggyakoribb formája, amely minden termék, szolgáltatás vagy eljárás fejlesztésekor előfordulhat. A kísérleti fejlesztés „meglévő ismeretek és szakértelem kísérletezést is igénylő megszerzése, összegyűjtése és rendszerezése új termékek, technológiák és szolgáltatások szabályainak létrehozása és leírása céljából”. Ez a definíció elsőre bonyolultnak tűnik, de a jogszabályhoz fűzött értelmezések szerint: „újnak az tekinthető, ami azonos formában vagy tartalommal nem ismert. Kísérletezést az igényel, aminek a megvalósítása nem kézenfekvő a szakember számára”. A termékek, technológiák és szolgáltatások szabályainak leírása ezek prototípusának létrehozását jelenti.
Nézzünk erre néhány példát a vállalati gyakorlatból:
A jogi szabályozás szerint kutatás-fejlesztésnek minősülnek a következő vállalati fejlesztések:
- Szoftverfejlesztés: új, egyedi algoritmusok kifejlesztése, majd implementálása egy szoftverben
- Termékfejlesztés: új, egyedi termékek kifejlesztése a termékszerkezet bővítésére
- Eljárások fejlesztése: új eljárások létrehozása és bevezetése a vállalati működés valamely területére
- Technológiai fejlesztés: új, egyedi gyártási technológiai kialakítása, vagy meglévő gyártósor egyedi fejlesztése, bővítése olyan elemmel, aminek integrálása nem kézenfekvő, kísérleteket igényel
- Szolgáltatásfejlesztés: új, egyedi szolgáltatás kifejlesztése a kínálat bővítésére
- Ekvivalens megoldások bevezetése: új anyagok, alkatrészek, részegységek bevezetése
- Technológiai transzfer lebonyolítása: vásárolt kutatás-fejlesztési eredmények bevezetése, alkalmazása
Miért nem jelenik meg a vállalati K+F projektek nagy része a statisztikákban?
Feltűnő, hogy bár a hazai cégek projektjeinek jelentős része a jogszabályok szerint kísérleti fejlesztésnek tekinthető, ezek mégsem szerepelnek a statisztikákban. Ennek okai lehetnek:
- Számtalan félreértés hat a hazai közgondolkodásra, és ezen keresztül a vállalati kutatás-fejlesztési tevékenységre. Ezek közül a legerősebb a kutatás-fejlesztési tevékenység típusai közötti hierarchia feltételezése. E szerint csak az alapkutatás valódi kutatás-fejlesztés (a K+F csúcsa). Valójában azonban nincs ilyen hierarchia és rangsor. A kutatás-fejlesztési tevékenység mindegyik típusának önálló tartalma és szerepe van az innovációs folyamatban, amelyek egymásra épülhetnek. A kísérleti fejlesztéssel és alkalmazott kutatással foglalkozó vállalati szakemberek is értékes kutatás-fejlesztési tevékenységet folytatnak.
- A hazai oktatási rendszer mindmáig adós maradt a vállalati K+F terén közvetlenül hasznosítható, gyakorlatorientált innovációmenedzsment képzéssel. Néhány tanácsadó cégen kívül csak elvétve létezik olyan szakmai kompetencia, amely életszerűen tudná bemutatni a vállalati kutatás-fejlesztési projektek teljes életciklusát, a megvalósításban érintett működési területeket, a megvalósítás jellemző feladatait, és a vállalati gyakorlatban közvetlenül alkalmazható eljárásokat és módszereket. Ezért alakult ki, hogy még a kifejezetten képzett vállalati szakemberek sincsenek tisztában azzal, hogy cégük valójában kutatás-fejlesztési tevékenységet is folytat, és így jelentős értékek nem jelennek meg a hazai statisztikai adatszolgáltatásokban. Az Innováció Menedzsment Akadémia és az ehhez hasonló képzések viszont új lendületet adhatnak az ismeretterjesztésnek.
Innovációmenedzsment Akadémia
A tájékozottság javítását szolgálja a nemrég indult hiánypótló képzés, az Innováció Menedzsment Akadémia, amely vállalati kezdeményezésre született. A felnőttképzés rendszerében minősített képzéstől (OKJ-s minősítéstől) a kihelyezett vállalati oktatásig terjedő, moduláris szerkezetű képzési rendszerben cégvezetők, kutatási igazgatók, innovációs projektmenedzserek, mérnökök vagy akár számviteli szakemberek is elsajátíthatják végre a fent említett ismereteket.Tovább » az Innovaciómenedzsment Akadémia oldalára.
