Eset leírása: Társaságunk egyik partnere a műanyagipar olyan területén végzi üzleti tevékenységét, ahol a versenyképesség megőrzésének alapfeltételévé vált a termékszerkezet és az alkalmazott technológiák folyamatos korszerűsítése. Az ehhez szükséges folyamatos kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet olyan módon kell végrehajtania, hogy a lehetséges termék- és technológiafejlesztési intézkedések céljukban és tartalmukban is illeszkedjenek középtávú üzleti tervéhez, ne haladják meg a vállalkozás pénzügyi lehetőségeit, ugyanakkor a meglévő keretek közötti leghatékonyabb pénzügyi forrásfelhasználást biztosítsák.

Feladat: Feladatunk a vállalkozás középtávú üzleti tervének megfelelő kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiai kialakítása, a céloknak megfelelő projektlehetőségek számszerű értékelésével.
Eredmény: Társaságunk elkészítette a partnerünk üzleti tervéhez illeszkedő kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiát. Ennek részeként 17 kutatás-fejlesztési és 21 innovációs projektlehetőség került azonosításra. Elvégeztük a projektlehetőségek számszerű elemzését, és ezek alapján rangsort állítottunk fel a projektlehetőségek között a vállalkozás versenyképességéhez való hozzájárulásuk, várható forrásigényük és megtérülési mutatóik alapján. A társaság ennek alapján ki tudta választani azt a 4 kutatás-fejlesztési és 2 innovációs projektlehetőséget, amelyek megvalósításuk esetén legjobban hozzá tudnak járulni az üzleti terv teljesítéséhez, és amelyekre alapozva a vállalkozás legjobban ki tudja használni fejlesztési kapacitásait és pénzügyi forrásait.

Eset leírása: Édesipari termékgyártással foglalkozó partnerüknek jogszabályi változások miatt meg kellett újítani termékszerkezetét. A vállalkozás a stratégiai fejlesztési terve részeként azonosított és rangsorolt projektlehetőségek közül két olyan kutatás-fejlesztési projektlehetőséget választott ki, amelyek megvalósításához kedvezményes külső forrás is bevonhatónak tűnt. Ehhez azonban a projektet a jogszabályi előírásoknak megfelelő kutatás-fejlesztési projektként kellett felállítania és leírnia.

Feladat: Feladatunk a vállalkozás által kiválasztott két projektlehetőség jogszabályi feltételeknek megfelelő kutatás-fejlesztési projektként történő felállítása, leírása, a projektalapító dokumentáció elkészítésével.
Eredmény: Társaságunk 4 hét alatt tudta felállítani és leírni a kutatás-fejlesztési projekteket. Ennek során egyszerűsíteni tudtuk a projekt korábban elképzelt munkatervét, amellyel a projekt időtartamát 3 hónappal, tervezett bekerülési költségét pedig 19 %-kal csökkenteni tudtuk. A vállalkozás az elkészített dokumentáció felhasználásával el tudta indítani pályázatát, valamint az adózási kockázat csökkentéséhez szükséges kutatás-fejlesztési tanúsítási eljárást.

Eset leírása: Mezőgazdasági termeltetéssel, termények és technológiai berendezések értékesítésével foglalkozó partnerünk üzleti tevékenységét az intenzív haltermelés területére is ki kívánta terjeszteni. Ehhez a nemzetközi piacon is újnak tekinthető, saját vízlevegőztetési berendezést kívánt kifejleszteni. A berendezés alapötletét képező eljárás már egy svéd találmányban rendelkezésre állt, azonban a találmány szerinti eljárás haltermelési technológiákban történő alkalmazására, a célra megfelelő berendezés hiányában eddig nem került sor. Partnerünk a berendezés kifejlesztését saját maga kívánta végrehajtani, amelyre kutatás-fejlesztési projektet állított fel. Partnerünk vissza nem térítendő támogatást szeretett volna bevonni a kutatás-fejlesztés megvalósításába, és igénybe szeretette volna venni a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adókedvezményeket is.

Feladat: Feladatunk a tervezett projekt kutatás-fejlesztési minősítésének lebonyolítása volt.
Eredmény: Társaságunk áttekintette a kutatás-fejlesztési projekt tervezett megvalósításával kapcsolatban rendelkezésre álló dokumentumokat. Mivel ezek nem voltak megfelelőek, ezért társaságunk újra elkészítette a kutatás-fejlesztési projekt terveit, és az erre vonatkozó dokumentációt. A tervezés újbóli elvégzése során egyszerűsíteni tudtuk a munkatervet, ami a tervezett költségvetés 9 %-kal történő csökkentését is lehetővé tette. Az új dokumentáció felhasználásával elkészítettük a kutatás-fejlesztési minősítéshez szükséges kérelmet, és lebonyolítottuk a minősítési eljárást. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 100 %-ban saját tevékenységi körben végrehajtott kutatás-fejlesztésnek, azon belül kísérleti fejlesztésnek minősítette a projektet. Társaságunk partnere ezért részt tudott venni az elérhető kutatás-fejlesztési pályázaton, és az adókedvezményeket is kockázatmentesen igénybe tudta venni a projekt sikeres megvalósítása után.

Eset leírása: Elektromos hajtásláncok fejlesztésével foglalkozó partnerünk új kutatás-fejlesztési programjának elindítása előtt tisztázni kívánta, hogy a létrehozni kívánt eredménytermék mennyiben tekinthető újnak, és nem ütközik-e mások érvényes iparjogvédelmi oltalom alapuló jogával, amennyiben az új fejlesztési eredményterméket felhasználja termékeiben. Az elektromos hajtásláncok fejlesztése gyorsan fejlődő technikai terület, sok piaci szereplővel, ezért nem kizárt, hogy más piaci szereplő az eredményterméket már kifejlesztette, és védelemben részesítette. Partnerünk célja volt az is, hogy elindításra kerüljön az eredménytermék jellegének megfelelő oltalom megszerzése, amennyiben ez lehetséges.

Feladat: Feladatunk az eredménytermékre vonatkozó iparjogvédelmi kutatások lefolytatása, a megfelelő oltalmi forma kialakítása, az iparjogvédelmi bejelentés elindítása.
Eredmény: Társaságunk a partnerünk által elkészített leírás felhasználásával szabadalmazhatósági vizsgálattal egybekötött újdonságkutatást végzett. Ennek során 16 db közelálló megoldást tártunk fel. Partnerünkkel közösen megállapítottuk, hogy szabadalombitorlást nem követ el, amennyiben az új eredményterméket a tervezett formában fejleszti ki és hasznosítja. Ugyanakkor azt is megállapítottuk, hogy az eredménytermék leírását és tervezett oltalmi körét módosítani kell, hogy védelme megteremthető legyen az oltalom alatt álló szellemi alkotásokkal szemben is. A szükséges módosítást követően, használati mintaoltalom megszerzését javasoltuk. Javaslatunk alapján az iparjogvédelmi bejelentés is benyújtásra került.

Eset leírása: Száraztészták gyártásával foglalkozó partnerünk jelentős technológiai fejlesztést hajtott végre, részben saját fejlesztésű új gyártási technológia bevezetésével. Az új gyártási technológia lehetővé tette termékszerkezete megújítását és kínálata bővítését olyan korszerű termékekkel, amelyeket megfelelő technológia hiányában a jelentős piaci kereslet ellenére sem tudott gyártani a fejlesztést megelőzően. Partnerünk ismert és bevezetett vállalati és termékarculattal rendelkezett. Ugyanakkor szerette volna, ha vállalati és a termékei megjelenésében is kifejezésre jut, hogy a fejlesztéssel új szakasz kezdődött működésében.

Feladat: Feladatunk olyan új arculat kialakítására irányult, amely főbb elemeit tekintve vállalati és termékarculatként is használható. Másrészt arra kellett törekednünk, hogy az új arculat a régi arculat klasszikus, a vevők által jól ismert elemeit is őrizze meg a szükséges mértékben, miközben kifejezi partnerünk és termékei megújulását.
Eredmény: Társaságunk a régi arculat meghatározó elemeinek szükséges mértékű áttervezésével először létrehozott egy olyan új vállalati arculatot, amely a megújulás mellett, megfelelő teret adott a folyamatosság hangsúlyozásának is. Az új vállalati arculat megfelelő keretet biztosított a termékarculat megújításának is, mivel lényeges elemei a termékarculatba is jól beépíthetők voltak. Az új termékarculat kialakítása során arra törekedtük, hogy a hagyományos és az új fejlesztésű termékek is önálló, ugyanakkor a vállalati arculathoz igazodó megjelentést kapjanak. Az arculat megújítását végig vittük a partnerünk által alkalmazott online és offline kommunikációs eszközökön is. Az új arculat bevezetése sikeresnek bizonyult, ezért hatékonyan tudta segíteni a fejlesztési eredmények piacra vitelét. Partnerünknek 2 évben belül 15 százalékkal sikerült növelni belföldi értékesítési volumenét, amelyhez jelentős mértékben hozzájárult az az új vevői kör, amelyet Partnerünk megfelelő kínálat és kommunikáció hiányában korábban nem tudott elérni.

Eset leírása: Gyógynövényalapú termékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó partnerünk folyamatosan fejleszti termékszerkezetét és gyártási technológiáját. Mivel a fejlesztéseknek jelentős tőkeigénye van, ezért partnerünk biztosítani szerette volna a soron következő kutatás-fejlesztési projektjéhez szükséges külső pénzügyi forrásokat. Partnerünk célja volt az is, hogy a bevonásra kerülő külső forrásoknak olyan kedvezményrendszere legyen, amely igazodik a megvalósításra kerülő projektek kutatás-fejlesztési jellegéhez.

Feladat: Feladatunk a tervezett termék- és technológiai fejlesztések kutatás-fejlesztési projektként történő megfogalmazása, az ezeknek megfelelő kedvezményes pénzügyi források felkutatása, és a megszerzésükhöz szükséges eljárások lebonyolítása volt.
Eredmény: Társaságunk 8 kutatás-fejlesztési projektet tudott azonosítani és felállítani, és ezekhez 800 millió forint összegű vissza nem térítendő támogatást szerzett meg. A támogatások átlagos aránya a projektek bekerülési költségének 50 %-a volt. Partnerünk a támogatások felhasználásával kétszeresére tudta felgyorsítani a kutatás-fejlesztési projekt megvalósítását, és ezzel átlagosan 3 hónappal tudta lerövidíteni megvalósításukat. A támogatások a projektek megtérülési mutatóit is jelentős mértékben javították.

Eset leírása: Nyomdaipari partnerünk 210 millió forint összegű vissza nem térítendő támogatást nyert el braille írásmód nyomdaipari technológiába történő bevezetésére. Partnerünk nem rendelkezett saját kutatás-fejlesztési projektmenedzserrel, valamint a projekt lebonyolításához szükséges adminisztráció kialakításához és vezetéséhez szükséges szervezeti és személyi feltételekkel. Partnerünknek ezért külső szakértő igénybevételére volt szüksége a kutatás-fejlesztési projekt sikeres lebonyolításához, a támogatás lehívásához szükséges adminisztrációs feltételek teljesítéséhez.

Feladat: Feladatunk a kutatás-fejlesztési projekt lebonyolításához szükséges projektmenedzseri feladatok lebonyolítására, a támogatás lehívásához szükséges feltételek biztosítására, a létrehozására kerülő eredménytermék iparjogvédelmi oltalmának biztosításához szükséges feltételek megteremetésére irányult. 
Eredmény: Partnerünk határidőben meg tudta valósítani a kutatás-fejlesztési projektet. Teljesíteni tudta a pályázatban vállalt feltételeket, és ezeket be is tudta mutatni a támogatást kezelő szervezetnek, ezért maradéktalanul le tudta hívni az elnyert 210 millió forint összegű támogatást. A létrehozott eredménytermék egy részére iparjogvédelmi oltalmat szerzett, használati mintaoltalom formájában.

Eset leírása: Könnyűszerkezetes repülőgépek fejlesztésével foglalkozó partnerünk sikeresen fejezte be új modellének fejlesztését, ezért rendelkezésére állt a repülési engedéllyel rendelkező prototípus repülőgép. Partnerünk külső finanszírozó partner bevonásával kívánta megteremteni a sorozatgyártáshoz szükséges pénzügyi feltételeket, és felmerült a létrehozott szellemi alkotásra vonatkozó jogok használatba adása is, lehetséges hasznosítási formaként. A tárgyalások megkezdéséhez mindkét esetben szükséges feltételként írták elő az érdeklődő üzleti partnerek a szellemi alkotásra vonatkozó dokumentáció megtekintésének és átvilágításának lehetőségét. Partnerünk nem rendelkezett ilyen dokumentációval.

Feladat: Feladatunk a prototípusra, mint új szellemi termékre vonatkozó olyan dokumentáció összeállítására irányult, amely alapján a prototípus szerint repülőgépet szakember meg tudja valósítani, ezért alkalmas a létrehozott szellemi alkotás teljes körű bemutatására, a használat és/vagy a hasznosítás megkezdésére, folytatására.
Eredmény: Társaságunk megismerte a szellemi alkotást, és átvilágította a rendelkezésre álló dokumentumokat. Ezek alapján meghatároztuk a célnak megfelelő dokumentáció tartalmi feltételeit. Ezt követően partnerünk aktív közreműködésével, 3 hónap alatt összeállítottuk a célnak megfelelő dokumentációt. Partnerünk a dokumentáció felhasználásával meg tudta kezdeni a szellemi alkotás tervezett hasznosításának előkészítését.

Eset leírása: Építőanyagok fejlesztésével foglalkozó partnerünk a nemzetközi piacon is újnak tekinthető terméket fejlesztett ki, saját üzleti tevékenysége körében végrehajtott kutatás-fejlesztési tevékenységgel. Mivel a fejlesztés sikeresen került befejezésre, és partnerünk jelentős saját forrást használt fel a kutatás-fejlesztés során, ezért a kifejlesztett terméket vagyoni elemként kívánta feltüntetni könyvelésében. Partnerünk részletes üzleti tervvel rendelkezett a saját fejlesztésű termék tervezett hasznosításáról.

Feladat: Feladatunk az új termék alapját képező szellemi alkotás vagyonértékelésére irányult.
Eredmény: Társaságunk megvizsgálta a szellemi alkotás azonosíthatóságáról, érdemi műszaki tartalmáról, és tervezett üzleti hasznosításáról rendelkezésre álló dokumentumokat. Mivel ezek nem voltak teljes körűek a vagyonértékeléshez szükséges módon és mértékig, ezért partnerükkel közösen pótoltuk a hiányokat. Ezt követően társaságunk jövedelemalapú megközelítéssel meghatározta a szellemi alkotás piaci értékét. A piaci érték 2,5-szeres lett a szellemi alkotás kutatás-fejlesztési kiadásainak. A vagyonértékelést független könyvvizsgáló auditálta, ezért partnerünk vagyoni elemként tudta feltüntetni a szellemi alkotást könyveiben.

Eset leírása: Ügyfelünk egy külföldi korai fázisú vállalkozás által élelmiszeripari és kozmetikai alapanyagok gyártására kifejlesztett technológiát kívánt Magyarországon hasznosítani. A hasznosítás részeként a célra alkalmas üzemet is meg kívánt építeni, és a technológia magyar alapanyagbázisra kialakított kiviteli alakját is ki kívánta fejleszteni. Korábban hasonló ügyletben még nem vett részt, ezért konzultációs, valamint az üzleti céljainak megfelelő konstrukció kialakítására irányuló igényével fordult hozzánk.

Feladat: Konzultációs folyamat során azonosítottuk ügyfelünk szándékát, és az ügylet sikeres megvalósításához rendelkezésére álló feltételeket. Áttekintettük az érintett szellemi alkotásról közhiteles nyilvántartásokban elérhető, és a szellemi alkotás vagyoni jogaival rendelkező korai fázisú vállalkozás által rendelkezésre bocsátott információkat. Az így rendelkezésre álló információk alapján Magyarország területére vonatkozó kizárólagos hasznosítási (licenc) szerződés megkötését javasoltuk partnerünknek, azzal a kiegészítéssel, hogy vonja be a korai fázisú vállalkozást a hazai alapanyagbázissal kapcsolatos kutatás-fejlesztési feladatok végrehajtásába. Eredményes megvalósítás esetén pedig azt ajánlottuk, hogy az így létrejövő új szellemi alkotás a felek közös tulajdonban kerüljön.
Eredmény: Tanácsunk alapján ügyfelünk Magyarország területére irányuló kizárólagos, a hasznosítás módjában korlátlan licencszerződést kötött a korai fázisú vállalkozással. Ezt követően saját erős beruházás keretében megépítette a licencszerződés tárgyát képező szellemi alkotás használatához szükséges gyártóüzemet, amelyhez a korai fázisú vállalkozás konzultációs és tervezési segítséget nyújtott. Az üzem működésének megkezdését követő első évben sikerült a magyar alapanyagbázissal kapcsolatos közös fejlesztést befejezni. Az új technológiai know-how a felek 50-50%-os közös tulajdonába került.

Eset leírása: Egyedi robotrendszerek gyártásával foglalkozó partnerünk korábban nem vette igénybe a kutatás-fejlesztési adókedvezményeket, mert nem ismerte az erre irányuló lehetőségeket. Előzetes felmérése alapján ugyanakkor üzleti tevékenységének döntő hányada kísérleti fejlesztésnek tekinthető kutatás-fejlesztés, ezért a kutatás-fejlesztési adókedvezmények összege és pénzügyi hatása esetében akár jelentős is lehet. Partnerünk nem ismerte az adókedvezmények érvényesítéséhez szükséges adminisztratív feltételeket sem.

Feladat: Feladatunk az adókedvezmények érvényesítéséhez szükséges feltételek teljesíthetőségének ellenőrzésére, adott esetben a szükséges feltételek megteremtésére irányult. Eredmény: Partnerünkkel közösen kiválasztásra került egy olyan jelentősebb nagyságú tipikusnak tekinthető projekt, amelyre alapozva ellenőrizhetővé vált a kutatás-fejlesztési adókedvezmények igénybevételéhez szükséges feltételek teljesítése. Mivel a projekt már befejezésre került, ezért áttekintettük, illetve a szükséges mértékig kiegészítettük a projektdokumentációt. Ennek során egyértelművé vált, hogy a partnerüknél alkalmazott könyvelési és dokumentációs rendszer kisebb kiegészítésekkel alkalmassá tehető a kutatás-fejlesztési projekt egyedi nyilvántartására, ezért az adókedvezmények érvényesítéséhez szükséges alapfeltételek egyszerűen megteremthetők. Partnerünk az eredménytermékeket is módszeresen rögzítette, ezért a kutatás-fejlesztési projekt sikeres befejezése is egyszerűen ellenőrizhető volt. Végül a dokumentáció felhasználásával szakértői véleményt szereztünk be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától a projekt kutatás-fejlesztési megfelelősségéről. Mivel a szakértői vélemény megszerzésére irányuló eljárás kedvező eredménnyel zárult, ezért partnerünk a jövőben kockázatmentesen veheti igénybe az adókedvezményeket hasonló projektjei esetén.

Eset leírása: Vegyipari termékek gyártásával foglalkozó partnerünk nagyon szerteágazó, saját fejlesztésű termékszerkezettel rendelkezett, melynek fenntartása hosszabb távon a pénzügyi lehetőségei meghaladó erőfeszítésekkel járt. Partnerünk ezért racionalizálni kívánta termékszerkezetét, a gyengébben teljesítő termékek megszüntetésével. Partnerünknél nem álltak rendelkezésre a döntés előkészítéséhez szükséges feltételek.

Feladat: Feladatunk a saját fejlesztésű termékek megtérülésének elemzése, és ennek alapján a termékszerkezet átalakításához szükséges szakvélemény kidolgozása volt. Eredmény: Társaságunk áttekintette a kutatás-fejlesztési projektek számviteli nyilvántartását, és kisebb korrekciók alapján, ebből meg tudta határozni minden érintett termék fejlesztési volumenét. Partnerünk megbízható nyilvántartást vezetett a termékek értékesítéséről, ezért a bevételi adatok is rendelkezésére álltak. Társaságunk ezek felhasználásával elvégezte a termékek jövedelmezőségének elemzését, jövedelmezőségi rangsort állított fel a termékek között, és ez alapján javaslatot tett a termékszerkezet racionalizálására. Partnerünk erre alapozva 35 %-kal úgy tudta csökkenteni kínálatát, hogy az a jövedelmezőség javulásához vezetett.